kisvasut.hu - schmalspur.hu - Irattár


[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [Ó] [P] [S] [T] [V] [Ż]


Alföldi Kerti Gazdasági Vasút

Keskeny nyomközű iparvasutak műszaki örökségeinek, ipartörténeti emlékeinek megmentése, gyűjtése, felújítása. Történetük és tárgyi emlékeik kutatása és bemutatása.

AKGV Szakcsoport

Almamelléki Erdei Vasút

Cikkarchívum

Bácsalmási GV

Cikkarchívum

Balatonfenyvesi GV

Cikkarchívum

Békéscsabai kisvasút (AEGV)

Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt.

Cikkarchívum

Borsodnádasd

Cikkarchívum

Ceglédi kisvasút

Cikkarchívum

Csömödéri ÁEV

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.

Dalmand

Dalmandi Állami Erdei Vasút: A gyulaji erdőségből indult, Vörösegyházán keresztül Dalmand MÁV állomásra, ahol a Dombóvár-Lepsény normál nyomtávolságú vonalat szintben keresztezve csatlakozott a Dombóvári GV hálózatához. A vasút 1920-tól nagyjából a Dombóvári GV megszűnéséig üzemelt.

Debrecen

Dombóvári GV

A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-es megszűnéséig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el véglegesen.

Ercsi GV

A keskeny nyomtávolságú vasút 1890 és 1968 között működött. Feladata a személyszállítás és a cukorgyár kiszolgálása volt.

Fegyvernek

Fegyverneki Gazdasági Vasút története, képi emlékei.

Cikkarchívum

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Cikkarchívum

Franciavágás-Városlőd (Bakonyi Erdei Vasút)

Cikkarchívum

Gemenci Állami Erdei Vasút

Cikkarchívum

Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)

Cikkarchívum

Gyula

HUNGARICANA Közgyűjteményi portál

https://hungaricana.hu

Iregszemcse (Nagykónyi)

Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Jánkmajtis

Jánkmajtisról 18km hosszú kisvasút vezetett egykor Kisnamény, Csaholc, Vámosoroszi, Fülesd községeken át Kölcsére. A kisvasút 1972-ig működött. Az egyik C50-es mozdony a fehérgyarmati állomáson van kiállítva.

Indóház cikk

Járműrajzok, adatok

Járműrajzok és adatok.

Jędrzejów (PL)

750 mm-es kisvasút Krakkótól egy kicsit északabbra. A hálózat egy részén nyaranta kirándulóvonatok közlekednek

Kapuvári Gazdasági Vasút

Az 1880-ban létesített Hansági Gazdasági Vasút majdnem 100 évig a lápos, ingoványos Hanság-vidék egyetlen közlekedési eszköze volt. Segítségével szállították a feldolgozóhelyekre a terményeket, cukorrépát, lent, nádat, és az égererdõk fáit. A több mint 80 km-es kisvasút behálózta a Kapuvár környéki majorokat. Sorsát a közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, és 1978. december 31-én szûnt meg.

Kaszói Erdei Vasút

Cikkarchívum

Kecskeméti kisvasút

A Kecskeméti Kisvasutat napi 3 vonatpárral Kecskemét város Erdőhivatala hozta létre, Bakkay József tanácsnok, erdőmester tervezése és építtetője által.
A keskeny nyomtávolságú vasútvonal /760mm/ építését a mostani Bugac Felső állomásból kiinduló erdőgazdasági iparvágány helyén kezdte meg, és innen vezetett tovább a vonal az erdőn át, az Alsómonostori téglaégetőig. Később kezdték csak meg az iparvágány végétől Kecskemét, illetve Kiskunmajsa felé a törzsvonal kiépítését. A kecskeméti Gazdasági Vasút (KVG) Kecskemét Rávágy tér és Kiskunmajsa G.V. állomások között 53 km hosszú 760 mm-es nyomtávolságú vonalát 1928 szeptember 17.-én adták át az utazóközönségnek.

Kemencei Erdei Múzeumvasút

A Kárpát-medence egyetlen megmaradt, 600 mm-es nyomtávú, görpálya rendszerű kisvasútja, mely 1910-es építése és 1992-es bezárása után 2000-ben újjáéledt. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület munkáját 2007-ben a Város- és Faluvédők Szövetsége Podmaniczky-díj adományozásával ismerte el.

Királyréti Erdei Vasút

A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a turistaforgalmat szolgálja.

Kisújszállási Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Lepsény

Cikkarchívum

Lillafüredi ÁEV

Cikkarchívum

Mesztegnyői Erdei Vasút

Cikkarchívum

Mezőhegyesi GV

A Mezőhegyesi Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú gazdasági vasút volt Békés megye déli részén. Első vonalai 1889-ben épültek. Az 1950-es évek végén az Alföldi Kisvasúttal és a Sarkadi Gazdasági Vasúttal együtt Magyarország legnagyobb összefüggő kisvasúti hálózatának részét alkotta.Az 1970-es években felszámolták.

Nyírvidéki Kisvasút

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, és a Pálházi Állami Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.

Oroszlány

Cikkarchívum

Cikkarchívum

Ózd, vasgyár

További képek a Borsodnádasd mappában találhatók

Pálházi Állami Erdei Vasút

A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja.
A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át.
A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött. A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között. 1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg.

Pereces (Miskolc)

A Miskolc-Diósgyőr környéki 1000mm nyomtávú bányavasutak vonalai

337 Diósgyőr Vasgyár – Pereces – Baross akna
337a Diósgyőr Vasgyár – Lyukóbánya
337b Pereces – Lyukóbánya

Cikkarchívum
Cikkarchívum
Cikkarchívum

Przeworsk - Dynów (PL)

Délkelet-lengyelországi 750 mm-es kisvasút, mely Przeworskot köti össze Dynóvval 42 kilométer hosszan. A vonal arról híres, hogy itt található Lengyelország egyetlen kisvasúti alagútja. A nyári időszakban hétvégenként közlekedik

Sárospatak (Bodrogköz-Hegyköz)

A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.

Süttői ÁEV

A Süttői Állami Erdei Vasút keskeny (760 mm) nyomtávolságú vasút volt Komárom-Esztergom megyében Süttő, Pusztamarót és Tardosbánya között. 1971. december 31-én megszűnt.

Cikkarchívum

Szári Erdei Vasút (Vértes)

A Drach és Kronberger cég-féle kisvasút.

Cikkarchívum

Szegedi Gazdasági Vasút

A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója. Megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1975. augusztus 31-én szűnt meg.

Szeghalmi GV

Szeghalom vasútállomásról is indult annak idején gazdasági vasút Töviskesre, 13km hosszan. A kisvasút 1971-ben még működött.

Szerencs

Szerencs-Prügy Gazdasági Vasút
(megszűnt 1975.11.07-én)

Szilvásváradi ÁEV

Cikkarchívum

Szob-Nagybörzsöny (Transzbörzsönyi) Kisvasút

További képek Szobi és a Nagybörzsönyi vasút galériáiban találhatók!

Cikkarchívum

Szobi kisvasút

Cikkarchívum

Taktaharkány

Taktaharkány-Megyaszó GV

A vasutat 1895-ben a Harkányi Frigyes építette 600 mm-es nyomtávolsággal, az államosítás után épült át 760 mm-esre. A vonalat Megyaszóig vezették, és rajta a személyforgalom is megindult.
A vonalat az 1949. február 1. kormányrendelettel beolvasztották a Szerencsi Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalatba. 1950. január 1-től négy GV társaság alakult Magyarországon, ekkor a Szolnoki Gazdasági Vasutak fennhatósága alá került a vonal.

Cikkarchívum

Tarnaszentmiklós

Tarnaszentmiklós - Pély Gazdasági Vasút

A kisvasutat anno az Egri Érsekség építette Tarnaszentmiklós és Hatrongyos-puszta között. Az államosítás után a GV épített szárnyvonalat Pélyre. 7 és 9 kg/fm felépítmény, 10 km/h sebesség. Nagyrészt a közút padkáján vezetett. Menetrendi vonatok Tarnaszentmiklós - Pély között jártak, a hatrongyosi gyerekeket menetrendben nem jelölt vonatok szállították a pélyi iskolába.

Vajdahunyad (Hunedoara, RO)

760 mm-es iparvasút, korábban helyi érdekű vasút, melynek napjainkban egy két kilométeres szakaszán szállítanak mészkövet a helyi cementgyárba

Villányi Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Visegrád

A visegrádi kisvasút - Hol van Kincses-Kolozsvár?

Żnin (PL)

600 mm nyomközű kisvasút Toruńtól nem messze, mely manapság már csak múzeumvasúti jelleggel üzemel

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline