A Szolnoki Városi Tanács és a Tisza bal partjának fejlesztésére létrehozott Intéző Bizottság úttörő vasútépítő Albizottsága 1962-ben határozta el, a Tiszaligetben úttörővasút építését. Július 20-án az érdekelt szervek képviselőivel el is végezték a terepbejárást. A kisvasút nyomtávolságát 760 mm-ben határozták meg. A vasút kiinduló állomásának a Tiszaligetben a lejáró út melletti területet jelölték ki (Tiszaligeti sétánytól délre a stadion és az emlékmű közti rész). A vasút innen DNY-i irányban haladt az árvédelmi töltés mellett. Végállomása a mai KRESZtanpálya környékén volt. Az induló állomáson mozdonyszín és váróterem, valamint 2 vágánypár épült. A végállomáson szintén építettek várótermet. Az úttörővasúton a forgalmat egyetlen szerelvény bonyolította le. Az 1 db C-50-es dieselmozdony amely a tervek szerint 2 db zárt és 2 db nyitott személykocsit vontatott mindössze 15 km/ó sebességgel döcögve a síneken. A kisvasút töltése társadalmi munkával készült. A sínpárt azonban használt talpfákra fektették. Az úttörővasutat 1966. szeptember 24-én a Tiszaligeti Napokon adták át rendeltetésének. A kisvasút mozdonya 2 panoráma kocsival indult első útjára.
Az úttörővasút érdekes színfoltja volt a Tiszaligetnek, működése azonban nem volt gazdaságos. Szombaton és vasárnaponként közlekedett de az utasok száma csekély volt.
1970-ben hatalmas árhullám vonult le a Tiszán. A magas árvízszint következtében a tiszaligeti körtöltés és a kisvasút alatt átszivárgások keletkeztek. A vasúti töltést és a talpfákat teljesen alámosta a víz. Ezért 1970. májusában a kisvasút üzemelését leállították. Az első elképzelések szerint a kisvasutat át akarták telepíteni a vidámparkba, hogy ott tovább működjön. A kihasználatlanság és az utazóközönség részéről mutatkozó érdektelenség miatt azonban nem indították újra a vonatforgalmat. A vasút maradék anyagait (3 db kocsit, 1 mozdonyt, 1 állomásépületet, 1,5 km sínt és 4 db váltót) a vidámpark vette át.
